2017. december 14. csütörtökSzilárda
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
bpelod.transindex.ro

KETTŐS ÉRZÉS

Kettős állampolgárság: régi dal, új mix

utolsó frissítés: 15:19 GMT +2, 2009. november 2.

Az elbukott népszavazás után öt évvel ismét téma a könnyített honosítás, de ezúttal egy hangon pendül a politikum. Érdekel ez még valakit?



Kórusban kér bocsánatot a magyar politikum a rosszemlékű december 5. miatt, vagy egyszerűen csak a változó politikai helyzettel magyarázható, hogy úgy tűnik, minden magyarországi parlamenti párt egyetért a megkönnyített honosításnak keresztelt kettős állampolgársági törvény bevezetésével?

2004-ben az MDF nyújtott be a parlamentbe egy tervezetet a kettős állampolgárságól, de ennek vitájára már nem került sor: az MSZP és az SZDSZ leszavazta a napirendre tűzést - mindössze egy héttel a világszövetséges népszavazás előtt.

A Fidesz már a népszavazáskor világossá tette, hogy kormányra kerülése esetén megvalósítja a tervet, de egyébként 2005 óta mindenki hallgatott, csupán az Erdélybe látogató politikusok reflektáltak a kérdésre, ők is inkább csak akkor, ha kérdezték őket.

Ami nem is csoda, tekintetbe véve, hogy a népszavazási adok-kapok beindulásáig egyik pártnak sem volt egységes véleménye a kérdésben. Az akkori vita sokkal inkább szólt Orbán és friss ellenfele, Gyurcsány párharcáról, mint valódi érvekről és szempontokról.


Egók ütköztek,

és mögéjük sorakoztak fel a hirtelen megvilágosodott pártok. A Fidesznek a 2002-ig tartó kormányzása alatt lett volna ideje meghallgatni a határon túliak kérését, de ehelyett a külkapcsolatilag kockázatmentes státustörvény született meg. Orbán azonban 2004-re nagyon jól ráérzett, hogy ebben a kérdésben határozottnak kell lennie. Gyurcsány pedig kihasználta a lehetőséget, hogy szembemehet Orbánnal. Orbán igent mondott, így ő nemet, és máris egyenrangú vitapartnerré avanzsált. Ez az egész azonban annyira kettejük birkózása volt, hogy ha Orbán nemet mondott volna, akkor talán Gyurcsány az igenért kampányolt volna.

Persze mindenki tisztában volt vele, hogy ennek az alacsony részvétel miatt eleve bukásra ítélt népszavazásnak nem lesznek törvényhozási következményei, és azzal is, hogy Románia uniós csatlakozásáig kockázatos lenne másfél millió erdélyi magyarnak kettős állampolgárságot adni - ez az Unióban és Romániában is kedvezőtlen visszhangot váltott volna ki. Az azóta eltelt öt év alatt azonban sokkal


közelebb kerültek egymáshoz az álláspontok.

Lehet, hogy nem a KDNP ismerte fel elsőként a lehetőséget, de ők léptek, miután Bajnai váltotta Gyurcsányt. Pártközi tárgyalásokat kezdeményeztek, és a korábbi álláspontokhoz viszonyítva most meglepően gyorsan partnerekre találtak. Elősorban a regenerálozott és releváns pártként való fennmaradásáért küzdő (és ezt a csatát szép lassan elveszítő) SZDSZ-ben. Sőt, a szocialisták is hajlandók voltak résztvenni a szakértői tárgyalásokon.

A szakértői tárgyalások befejezése előtt, amikor már evidenssé vált, hogy lényegi akadálya egyik párt részéről sincs a honosítási eljárás módosításának, a Fidesz-KDNP október 12-én benyújtotta az országgyűlésnek a módosító tervezetet.

A Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz) jegyezte ellenzéki indítvány lényege, hogy eltörölné a magyar állampolgárságról szóló jogszabályból azt a feltételt, mely szerint az igénylőnek életvitelszerűen Magyarországon kell élnie. Az alapvető követelmény, hogy a kérvényező bizonyítani tudja, hogy valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, és tudjon magyarul.

Utóbbi fontos szempont, és annyiban átírja a forgatókönyvet, hogy nem nemzetiségi alapon történne az állampolgárság megszerzése, így a kezdeményezés


nem mutat a nemzetállamiság irányába,

ami már csak azért is sokat segít, mert nem kever be például az RMDSZ érvrendszerébe, ami a román alkotmány nemzetállamiságra vonatkozó első cikkelyét illeti. Másrészt így az állami szintű diszkrimináció esetleges vádja is kizárt.

A tárgyalások lezárulása előtti benyújtást azonban rossz néven vette az MSZP, amely garanciákhoz kötné a gyorsított honosítást - nevezetesen azt akarják elérni, hogy csak azok kapjanak szavazójogot, akik Magyarországon élnek, illetve hogy csak a közteherviselésben részesülők kapjanak szociális ellátást.

A párt elnöksége úgy döntött, hogy a garanciák hiányában nem hajlandók támogatni az ellenzék kezdeményezését, amelynek elfogadásához kétharmados többségre lenne szükség. A tervezet egyik benyújtója, a fideszes Németh Zsolt egyébként már korábban kilátásba helyezte, hogy ha sikerül konszenzusos szövegben megállapodni, akkor hajlandók visszavonni javaslatukat. A tervezetben egyébként


nincs szó a választójogról,

erről a választójogi törvény rendelkezik, amely jelenlegi formájában csak a magyarországi lakhellyel rendelkezők számára teszi lehetővé a szavazást, és ennek módosításához szintén kétharmados többségre lenne szükség - vagyis az MSZP nélkül sem most, sem a választások után nem lesz módosítható.

Az MSZP ellenvetései elsősorban onnan eredeztethetőek, hogy nem szeretnék, ha a köztudatban az ügy rendezése a Fidesz érdemeként csapódna le, hiszen számukra a nemzeti konszenzus kialakítása a cél, amiből az MSZP is kéri a részét. Ugyanakkor pedig most megfogalmazott aggályaik magyarázatul szolgálnak azok számára, akiket 2004-ben meggyőztek akkori érveikkel. Ebben az olvasatban akkori ellenvetéseik most is érvényesek, és hogy tulajdonképpen ezen akadnak fenn, és nem a kettős állampolgárság intézményének egészén, arra is utal, hogy öt éve sem azzal volt a bajuk. De mivel a cél számukra mégiscsak az, hogy ne csendespartnerek, hanem


felelős kormánypártként kezdeményezők legyenek

az ügyben, akár az is elképzelhető, hogy az MSZP saját tervezetet nyújt be.

Annak, hogy a magyarországi pártok most alapvetően egy véleményen vannak a kettős állampolgárságról, elsősorban gyakorlati okai vannak. Románia, Szlovénia és Szlovákia is EU-tagállam, Ukrajna pedig tiltja a kettős állapolgárságot. Tehát egyedül a vajdasági magyarok számára jelentene sokat a magyar útlevél, de Szerbiából amúgy is hamarosan vízum nélkül lehet utazni az uniós államokba. (A helyzet csak akkor változhat némileg, ha Amerika eltörli a vízmkényszert Magyarországgal szemben.)

A nyugaton élő magyarok pedig nem fognak élni a magyar útlevél megszerzésének lehetőségével. Magyarán: a kettős állampolgárságnak az égvilágon semmi gyakorlati haszna nincs. Lélektani viszont annál több lehetne - elsősorban a határon túli magyarok, de nem mellékesen a magyar választópolgárok számára is.

Éppen ezért meglepő, hogy ahhoz képest, mekkora emocionális töltete volt korábban az ügynek, most mennyire higgadtan kezeli mindenki. Annyira higgadtan, hogy


mire észbe kapnánk, megadatik.

A sajtóban nem kifejezetten téma most a kettős állampolgárság, a határon túliak sem várják izgatottan, hogy mi lesz a tervezet(ek) sorsa, gakorlatilag teljes az apátia. Az embereknek egyszer elég volt ez a cirkusz, nem akarnak ismét reménykedni és csalódni, és már nem is várnak el semmit.

És az ok, amiért a kettős állampolgárságról szóló tervezetet az országgyűlés már a választások előtt elfogadja: senkinek sem jó a halogatás. A Fidesz erősíteni akar azzal, hogy ellenzékből is átviszi, az MSZP-nek pedig nagyobb lehetősége van a saját sikereként (is) elkönyvelni a rendszer bevezetését most, mint a választások után, amikor valószínűleg nemigen lesz beleszólásuk a dolgok alakulásába.

És valahol mélyen mégiscsak mindenki számol azzal is, hogy mi lesz, ha egyszercsak ötmillióval megnő a választásra jogosultak száma. Mégis, ki szavazna arra a pártra, amely nem akarta őt?
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!