2017. december 14. csütörtökSzilárda
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
bpelod.transindex.ro

MEG SE KÉRDEZTEK

Tudom, mit ígérnek idén nyáron

utolsó frissítés: 14:48 GMT +2, 2009. április 7.

Hargita megyének autonómia, Kovásznának és a Partiumnak munkahelyek, Közép-Erdélynek magyar oktatás kell. És ha ez kell, ezt is kapják - ígéretek szintjén biztosan.




A közvélemény-kutatásokkal úgy vagyok, hogy engem soha senki nem kérdez meg, és ha mégis, akkor soha nem tudom meg, mi lett az eredmény. Van egy harmadik opció is, amikor különböző cégek számára készül a felmérés.

Nos, ilyenkor szokta a kérdezőbiztos részvétet tükröző arccal közölni: sajnálja, de médiában dolgozók nem vehetnek részt benne. Végülis logikus, mi megírhatjuk a véleményünk anélkül is, hogy kérdezőbiztosoknak válaszolgatnánk.

Úgyhogy most ezt fogom tenni, a Kvantum Research Kft. Közélet és közérzet Erdélyben című, az RMDSZ megrendelésére készített 2009. márciusi kutatása kapcsán. És még az az előnyöm is megvan, hogy már ismerem az eredményeket. Ezek az eredmények ugyanis annak az iskolapéldái, hogy


az elit hogyan befolyásolja


a tömegek gondolkodását. Kevésbé jelentős témák válhatnak létfontosságúvá a megfelelő irányítás mellett, és fontosabbak törpülhetnek el. Ha elég sokáig szajkózunk valamit, az emberek előbb-utóbb elkezdik azt hinni, hogy ez a téma valóban fontos - számunkra és számukra is. Vagy ha nem is győzzük meg őket, akkor is azt fogják a közösség számára fontos problémaként említeni, ha megkérdezik őket.

Vegyük például az oktatást érintő kérdéseket. Azok közül a problémák közül, amelyeket az RMDSZ-nek meg kellene oldania, a munkahelyteremtés után a magyar nyelvű oktatás, felsőoktatás kérdése a második (a nyílt kérdésben két problémát lehetett megnevezni, ez a téma a válaszok 18,3%-ában szerepelt). A román nyelv oktatása már alig jutott eszébe valakinek (1,6%).

Az mondjuk érthető, hogy a magyar nyelvű oktatás a partiumiak és a közép-erdélyiek számára valós probléma, de a Kovászna megyeiek szerint is ez a második legnagyobb megoldásra váró kérdés, 21%-kal. Az legalább ennyire fura, hogy a román nyelv oktatási módja


a székelyföldi megyékben élők számára sem probléma.

Arra a kérdésre, hogy a válaszadó magyar nemzetisége milyen negatívumokat jelent a mindennapokban, a nyelvi, kommunikációs problémák a második leggyakoribb válasz volt (18,5%-kal), kifejezetten magas arányban Hargita megyében (22%). Viszont a nem elegendő magyar oktatást csak a válaszadók 1,8%-a jelölte meg problémaként. Eszerint tehát a román nyelv tanításában nagyobbak a gondok, mint a magyar oktatásban.

Nem kis bravúr, hogy egy olyan ügyből, amely az egyik kérdésre adott válaszok szerint csupán 1,8% számára jelent problémát,


az RMDSZ második legfontosabb feladata lesz.

Mivel magyarázható ez? Többek közt azzal, hogy az embereknek fogalmuk sincs, mi a magyar nyelvű oktatás mai helyzete, de annyiszor hallották, hogy ez egy nagy gond, hogy elhitték. Pedig ha tényleg akkora gond lenne, akkor személyesen is érintené őket vagy környezetüket - ez az 1,8% viszont nem erről tanúskodik.

(Most nézem újra a kiértékelőt, és bizony csalóka az a második hely is, mivel a Magyar nyelvű oktatás, felsőoktatás kategóriába soroltak minden oktatással kapcsolatos kérdést. Minőségi tanítás és ne mennyiségi; Felnőttképzések biztosítása, Iskolák fejlesztése - ezek nem feltétlenül tartoznak a magyar oktatás kérdéséhez, és ha a kategória egyszerűen az oktatás címet kapja, ide kellene tartozzon a román nyelv oktatása is.)

Hasonlóan vegyesek az autonómia kérdéskörével kapcsolatos válaszok: ezeket egymás mellé téve már-már az az érzésünk, hogy az RMDSZ túlerőlteti ezt az ügyet. A megkérdezettek közül a legtöbben ugyanis azt gondolják, hogy az RMDSZ-t leginkább foglalkoztató téma a székelyföldi területi autonómia létrehozása (csak zárójelben: a második helyezett a kuturális autonómia megvalósítása). Azonban azon problémák közt, amelyeket az RMDSZ-nek meg kellene oldania, csupán


az ötödik helyre került az autonómia

problémája (ráadásul a válaszadók ebbe a kulturális és a gazdasági autonómiát is beleértik a területin kívül).

Evidens, hogy a Székelyföldön kívüli területeken élők számára a területi autonómia nem azt a megváltást jelenti, amit a székelyek gondolnak róla, és valószínű így inkább a kulturális sem kell nekik, ott egye a fene az egészet.

Az RMDSZ-nek bejött az autonómia szó gyakori és ismételt hangoztatása, csakhogy, úgy tűnik, átestek a ló túloldalára. Az elpártolt székelyeket vissza tudták csábítani ezzel az üzenettel, viszont Közép-Erdély és Partium magyar lakossága nem tapsikol éppen úgy az autonómiatörekvéseknek (13, illetve 6%-uk tartja úgy, hogy ez egy olyan probléma, amelyet az RMDSZ-nek meg kellene oldania).

Ha másra nem is, arra nagyon jó ez a felmérés, hogy így az RMDSZ is jobban be tudja mérni, hogy


egységes üzenettel nehéz megfogni

az erdélyi magyar szavazókat. Hargita megyének autonómia, Kovásznának és a Partiumnak munkahelyek, Közép-Erdélynek magyar oktatás kell. És ha ez kell, ezt is fogják kapni - ígéretek szintjén biztosan.

És ha szerencsénk van, az RMDSZ-nél okosan nézik meg az eredményeket, és azokat a valós problémákat is megoldják, amelyekkel ugyan nem lehet százezernyi szavazatot gyűjteni, de jobban fogunk élni, ha megoldódnak.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!