MOZI A KAMIONBAN
Amikor az élmény gurul a székelyekhez
Balázsi-Pál Előd utolsó frissítés: 10:02 GMT +2, 2009. február 12.Székelyföldön az se tud moziba menni, aki akarna. De mi lenne, ha a mozi menne hozzájuk? A mozgó filmszínház nem utópia, és multifunkcionális művészeti központként is használható.
Nagyanyám hajdanán azzal kereste a kenyerét, miután Erdélyben ragadt, hogy településről településre járt egy mozigéppel, és vetítéseket szervezett. Nagyanyám magyarországi horvát volt, aki épp meglátogatta az udvarlóját, amikor lezárták a határokat, de most nem ez a lényeg, hanem a mozizás. Anyukám visszaemlékezései szerint nagy sikere volt a vándorvetítéseknek, amelyeken elsősorban a kor magyar filmjei pörögtek.
Fogalmam sincs, hogy azóta mi lett a nagyanyám egykori vetítőjével, az utazó mozi helyét viszont a rendes filmszínházak vették át jó időre. Egészen a kilencvenes évek második feléig, amikor egyre inkább bukdácsolni kezdett a rendszer. A Romaniafilm lassan eladta termei jó részét, másik részüket pedig egyszerűen bezárták. A változás a Székelyföldet súlyosan érintette: Brassó kivételével még csak olyan nagyváros sincs a székely települések közelében, ahol egyáltalán mozi működne, és természetesen a multiplexek térhódításából sem vehetik ki részüket.
Az egyetlen mozis élmény, ami marad, a filmklubok, de az illegalitás határát súroló rendezvények szervezése egyre több veszélyt jelent a szervezőkre nézve. A filmek nagyközönség előtti vetítése akkor is bűncselekménynek számít, ha nem szednek belépőt...
A mozik bukására számos magyarázat létezik, akkor is, ha nehéz választ adni arra a kérdésre, miért járnak akkor az emberek filmklubokba, miért vanak tele a multiplexek, vagy hogyan tud ilyen sikeres lenni a TIFF. A mozizás elsősorban közösségi élmény: a filmklubok egyik működtető eleme a vetítést követő beszélgetés (ami lehet szervezett vagy szabad), a multiplexbe járni pedig sikkes és a társadalmi pozíció erősítését szolgálja. A kényelem is fontos szempont: a filmklubban nem érvényesek a moziban bevett viselkedési normák (nyugodtan lehet terpeszkedni, földre ülni stb.), a multiplexek székeiben pedig kész relaxáció a mozizás, a dolby surroundról és a kiváló képminőségről nem is beszélve.
És van még egy fontos elem: a kínálat. A klubok a különleges, nehezen beszerezhető filmekkel tudnak dobbantani, míg a multiplexben a választék bősége és a frissesség (a legújabb hollywoodi blockbusterek már az amerikai bemutató napjától) az erény.
Filmklubba járni vagy multiplexbe menni élménynek számít, míg az egyszerű mozizás már rég nem az. Az élmény-jelleg eltűnése meglátásom szerint az egyik fő oka annak, hogy a Székelyföldről eltűntek a mozik. Tehát ha a mozik új honfoglalását venné a fejébe valaki, ahhoz élményt kell teremtenie.
***
Ismerőseink Skócia egyik kis szigetén laknak. Az alig néhány száz lelket számláló szigetecskén azonban minden van, amire szükségük lehet - például mozi és könyvtár is. Igaz, ezek csak havonta néhány napig, de egy ekkora településnek ez is bőven elég. A települések kulturális igényeit egy mozivá, illetve egy mozgó könyvtárrá átalakított kamion szolgálja ki, amelyek néhány napig állomásoznak egy helyen.
A Screen Machine nevű projekt 1998 óta működik Skóciában. A Screen Machine: Take 2 névre keresztelt kamion egy óra alatt 80 férőhelyes, kényelmes, dolby surround hangrendszerrel ellátott, légkondicionált mozivá alakítható, amely 35 milliméteres és digitális filmek játszására egyaránt alkalmas.
A járművet (amely a kiszolgált Screen Machine I. utódja) 2005-ben gyártotta a francia Toutenkamion cég. Ők húsz éve készítették első Cinemobile kamionjukat, jelenleg Franciaországban, Angliában, Írországban és Skóciában működnek általuk gyártott járművek, amelyek minden szempontból megfelelnek a szokványos mozikra kötelező előírásoknak: tűzvédelem, vászonméret, megközelíthetőség fogyatékosok számára.
A skótok által használt buszt egyébként 2000-ben két hónapra kölcsönvette a brit hadsereg, amely a Boszniában állomásozó csapatai szórakoztatására használta a járművet. Az akció annyira sikeresnek bizonyult, hogy a hadsereg megrendelte a saját mozi-kamionját.
A skót projektet egy alapítvány működteti jelentős pályázati, uniós, állami-önkormányzati és céges támogatásokból, tehát bizonyára nem olcsó mulatság. De ha utánaszámolnánk, lehet, hogy hatékony pályázással három megye (például Hargita, Kovászna és Maros) önkormányzata együttesen megbírna egy ilyen kiadást.
A járművet egyébként más célokra (például koncertekre, előadásokra, kiállításokra, gyerekeseményekre, különleges konferenciákra) is lehet használni, tehát egy multifunkcionális mozgó művészeti központtá válhatna, amit élmény lenne meglátogatni. Azt hiszem, említettem már ezt a szót.
Például simán el tudnám képzelni, hogy a Médiabefutó helyi szakaszai egy ilyen helyszínen folyjanak. Egy ilyen szintű esemény bekapcsolása a műsorba egyébként a kamion promózásának is nagyon jót tenne, de most hazabeszélek. Akkor képzeljünk el inkább egy olyan könnyűzenei turnét, amelyen a koncertek a kamionban zajlanak, ahol persze délelőtt egy kerekasztalbeszélgetés vagy egy sajtótájékoztató zajlik, a délutáni órákban pedig lemegy két vagy három film.
Korábbi anyagaimban színleltem ugyan felháborodást amiatt, hogy lopják az ötleteimet, de most én lennék a legboldogabb, ha valaki ellopná és megvalósítaná ezt az ötletet.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!