2017. október 19. csütörtökNándor
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
bpelod.transindex.ro

HA NINCS ELLENFÉL

Öngólt lőtt az Eurovízió

utolsó frissítés: 14:32 GMT +2, 2009. január 29.

Már az Eurovízió nagydöntőjét nézni is elég ciki, és bizisten szemberöhögtem volna azt, aki megjósolja, hogy megnézem a verseny romániai elődöntőjét. És ha azt is elárulom, hogy egy Nokia-töltővel sikerült befogni a műsort…


Vannak olyan cselekedetek az ember életében, amelyeket megmagyarázni sehogy sem tud, de nagyon sokszor megbánja. Ilyen minden egyes találkozás a tömeggiccs seregszemléjével, az Eurovíziós dalfesztivállal.

Hogy mi vett rá arra, hogy még mélyebbre süllyedjek, még többet feladjak sznobságomból, és a romániai elődöntő (vagyis a döntőt megelőző rostálás) első felvonását végignézzem, az egyszerű: szurkoltam az egyik versenyzőnek.

Kovács Dalmát évek óta ismerem, és amikor tehetem, mindig szurkolok úgy általában az ismerősöknek, és speciel a médiabefutósoknak, így természetes, hogy amikor közölte, indul az Eurovízión, azonnal érdekelni kezdett a verseny.

Kedden 20 órakor kezdés, a TVR1-en. 19.59-kor berobbanok a lakásba, épp csak ledobom a cipőmet, és bevágódok a fotelbe, távirányítóstól. Csak egy apróság hiányzik: már megint elfelejtettünk fizetni a szolgáltatónak, és levágtak. Nem engem, hanem a kábeltévét, de ez jelen pillanatban teljesen egyre megy.

Rohanás a számítógéphez, 20.08-kor kiderül, hogy csak 20.15-kor van kezdés. Uhh. Még van több mint tíz percem. A közszolgálati adók sajnos nem nézhetőek live streamingben a TVR honlapján, viszont földi sugárzással fogható az egyes csatorna, a többi meg most nem érdekel.

Először egy kis jacket próbálok beerőszakolni a tévébe, antenna hellyett, de nem fér. A villáink túl vastagok ehhez, mi van még a lakásban. Megvan! Az új Nokia “kispucukás” töltője. Szinte tökéletesen illeszkedik a lyukba, és pontban 20.15-kor rákapcsolódok az élő közvetítésre.

A kép első pillanattól zavaros. De ez semmi a koncepcióhoz képest: három férfi mûsorvezető próbálja egymást túllihegni ökörködésben, előre begyakorolt, szörnyen erőltetett poénokkal, a hölgyet pedig a fellépők öltöző-várótermébe száműzik. Ráadásul itt még egy sportriporter is előkerül (Andi Vilara), mert az egész eurovíziós cécót a focitematikára építették.

Nem elég, hogy a román sportsajtó csak a fociról szól, nem elég, hogy tavaly a csapból is az EB és a két klubcsapat európai szereplése folyt, nem, ezt még fokozni kell. Végre van egy európai szintű esemény, amelynek semmi köze sincs a focihoz, ráadásul pont az országos bajnokság téli szünetében zajlik, evidens, hogy gyorsan tönkre kell tenni. Román Eurovízió Szövetség (Federatia Romana de Eurovision - FRE) logós öltönyük a pasikon, focimez a csajon, trikolór-lobogtatás, néhány nőgyűlölő poén, és hatalmas visibálás.


Ez az, ami a tévén keresztül lejött a körítésből, bár a helyszínen lehet, hogy tényleg jó volt a hangulat. A legkomolyabb koncepcionális hiba azonban nem a foci-tematikában volt, hanem a betétdalokban.

Ugye van 12 versenyző, akik élőben kell előadják a zenéjüket. Ez azonban csak az énekhangra vonatkozik, és azért elég megalázó lehet egy zenekarnak, hogy az énekesük mindent belead, miközben mindenki más úgy csinál a színpadon, mintha. Mert az alap szalagról szól. De ezt már megszoktuk, negatívról énekelnek, legfennebb egyértelműsíteni kellene, hogy akkor ez most énekesek versenye, zenészek versenye, dalszerzők vagy szövegírók versenye, vagy mi a fene.

A félplaybacket tehát megszokhattuk már, de az, hogy a műsorvezetõk egyszercsak táncra perdülnek, és beletátognak a semmibe, na ez azért csúnya volt. Akinek van némi érzéke hozzá, az tudja, mekkora különbség van az élő énekhang és a stúdióban kipofozott hang között. Sokan tudják azt is, mit lehet énekelés közben csinálni, és mit nem. Például nem lehet magas térdemeléssel lépcsőkön szaladgálni úgy, hogy a hang egyenletesen szóljon. És legfőképpen: érdemes megtanulni a dalszöveget – és ez utóbbi nem csak az élő énekre vonatkozik, ott még kihúzhatod magad a csávából egy kis trálálával, csuhéjjal, pamparammal, de ha olyan dalra playbackelsz, aminek nem tudod a szövegét, az bizony nagyon meglátszik. És a playback-epizód a műsor végén is megismétlődött, két részben is. Nagyon ciki volt.

fotók: tvr

De beszéljünk a versenyzőkről is. Most általánosságban fogok beszélni, a 12 versenyzőből legalább tízre igaznak tartom meglátásaimat. Az eredetiség az, ami leginkább hiányzott belőlük. Zavaró, ha két akkord után már be lehet azonosítani, adott előadó épp melyik külföldi sztárt koppintja, és ezen a jó énekhang vagy imidzs semmit sem segít. Ezek a koppintások pedig mindent nélkülöztek, ami az eredetiben jó volt. Pont olyan, mint a Bon Jovi, de Jon Bon Jovi nélkül-fíling.

Az imidzsre nagyon sokat gyúrtak az előadók, és ez meg is látszott: túlspilázott ruhák, giccses sminkek, erőltetett színpadi mozgások. Ezt látták a tévében, ez ilyen, ezt kell csinálni, kell valaki, aki úgy tesz, mintha épp egy hangszeren játszana, kellenek táncosok, kell szép lány. És volt melléje kényszerzubbony, fekete kontaktlencse és angyalszárny, telefonkagyló, kanapé, esernyő és pantomim.

Furcsa volt, hogy a 12 versenyzőből tíz angolul énekelt, egy spanyolul, és csak egy románul. Persze utóbbi járt jól, a második elődöntöben is 11 angol és egy román dal lesz, és azért csak kell hagyni románt a döntőre is alapon lazán továbbjutott. Viszont a többiek többnyire úgy énekeltek, mintha a következõ hirdetésre jelentkeztek volna: az Akcent együttes új tagokat keres, előny az erősen romános angol kiejtés.

Ezt az akcentusos dolgot lehet jól is csinálni, rájátszani – ahogy az előbb említett boyband is teszi – de egy szomorú szerelmes dalban nem poénos, hanem nevetséges. Azzal soha nem volt bajom, ha valaki nem az anyananyelvén énekel, de akkor tanulja meg rendesen kiejteni azt a pár szót, amiből egy ilyen dal áll.

Ez egyébként Dalmának jól sikerült, és dala is üdének hatott, még ha nem is túl erősnek, úgyhogy vele szombaton este még találkozni lehet az országos döntõben. Már annak, aki nem unja a focit és a playbackelést.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!