1+1=4. VAGY NEM
Mennyi a közös többszörös a polgári és a szövetségi matematika szerint?
Balázsi-Pál Előd utolsó frissítés: 10:01 GMT +2, 2008. augusztus 4.Ha Bolyai Erdély válasza volt Euklidészre, akkor mi szükség új matematikai alapok lefektetésére választási évben?
Soha nem voltam igazán jó matematikából. Főleg miután letettem róla, hogy matekszakra felvételizzek. Ez tizedikben volt, azóta csak dolgozatíráskor oldottam példákat – ez meg is látszott a jegyeimen.
Pedig matek-fizika osztályba jártam, de csak azért, mert nem indult matek-idegen nyelv. A középiskolai felvételi előtt ez tűnt a legsokoldalúbb választásnak egy olyan sráctól, akinek fogalma sem volt, mi akar lenni, ha nagy lesz.
Pedig most milyen jól jönne egy kis matektudás a humán tárgyak nemzetmegtartó erejéért rajongó rommagyar minitársadalomnak. Mert hát a matematika az egyszerű dolog, kéremszépen, nem lehet kimagyarázni, itt egy meg egy az kettő, és így tovább, egészen a nagyon nagy számokig, ahol már nem is számít az az egy pluszba’.
Szerencsére azért vannak itt még olyanok, akik tudnak számolni. Boldogulnak nem csak az összeadással és a kivonással, de biz’ még az apró százalékocskákkal is, nem keverik össze a 18,5 százalékot a 15 százalékkal, és a 40-et a 37-tel, ráadásul azzal is teljesen tisztában vannak, hogy mikor milyen képletet kell alkalmazni: hol 15, hol 18,5, hol 37 százalékot számolnak, és mindig olyan szép adatok jönnek ki eredményként, amelyekben aztán senki sem kételkedhet, elvégre a matematika, az matematika, kéremszépen, itt számok vannak, a számok márpedig tények.
A kiegyezést fontolgató alakulatok azonban
más-más tankönyvből készültek erre a vizsgára. Az MPP-nek például országosan 5,92 hely járna Románia parlamentjében a polgári matematika szabályai szerint. Tehát egy képviselőjüknek csak 92%-a kellene ott csücsülnie a parlamentben, és kérdés, hogy ő járna jobban, vagy a 8%-ban jelen lévő RMDSZ-es kollégája.
A szövetségi matematikatankönyv a nagy átlagokat tekinti alapszabálynak, tehát akik ebből tanultak, egészen másként számolnak. És rengeteget gyakorolják az alapokat, érdemes megnézni, hányszor hangzott el az utóbbi napopkban, hogy egy plusz egy.
Nesze neked, alternatív tankönyvrendszer. Ha a számokkal ilyen nehéz közös nevezőre jutni, mi lett volna, ha... á, úgyse lett semmi.
De azért ilyenkor mégiscsak bánom, hogy nem figyeltem eléggé Bögözi tanár úr óráin, talán akkor ki tudnám számolni – alternatív tankönyvek ide vagy oda – mennyi a közös többszörös ebben az egyre bonyolultabb képletrendszerben. És akkor jól megmondhatnám a tutit.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!